Sajnos sok helyen olvasni, történelmi tényként kezelve, hogy a kőszegi ostrom végén, Jurisics jelképesen átadta a várat a töröknek, aki kitűzte a tornyokra a lófarkas zászlót. Ez tévedés.

Lássuk a történelmi tényeket:

Az ostrom utolsó napján Ibrahim nagyvezír tárgyalásokat kezdeményezett. A pasa szabad elvonulást ajánlott, ha Jurisics átadja a várat, és meghódol a Szultánnak. Ezt a várkapitány nem fogadta el. Ezután egy utolsó, minden addiginál erőteljesebb általános rohamot indítottak a törökök, amit a védők tetemes emberveszteség árán, de visszavertek. Ibrahim ekkor újra tárgyalásra hívta Jurisicsot, mindössze annyi feltétellel, hogy meghajol a pasa előtt. A kapitány egyedül ment a török táborba, ahol megkötötték a békét, de a törökök egyetlen katonája sem lépett Kőszeg várába.

Sem a török, sem a nyugat-európai, sem a magyarországi források nem írtak arról, hogy ez a békekötés a zászlók kitűzésének jelképes megadási ceremóniájával ment volna végbe. Ez csupán Istvánffy Miklós csaknem száz esztendővel később megjelent történeti munkájában olvasható. - Dr. Bariska István

Forrás:

• Kőszeg ostromának emlékezete. Bp. 1982. Dr, Bariska istván
• Honismeret 1982 06 026 030

Ez a poszt csak egy hivatkozási pont, a későbbi kirándulóhelyek megközelítéséhez.

Hivatalos nevén Kincs pihenő, de a helyiek többsége csak okmányosként ismeri. Ennek oka, hogy az előző rendszerben a közelben húzódott a műszaki zár (vasfüggöny). A hegy további részét csak különleges okmányokkal rendelkezők közelíthették meg.

A pihenő gyakorlatilag egy parkoló, ahonnan már csak gyalogosan mehetünk tovább, a hegy többi része le van zárva az autó forgalom elől. Nyaranta büfé is üzemel itt. Két aszfaltozott úton tudunk tovább indulni, dél felé az Óház, és Vöröskereszt, észak felé a Hétforrás, és a Keresztkút felé. Erdei út is indul innen mindkét irányban, bár ezeken érdemes turistatérképet magunkkal vinni.

Autóval 

Kőszegről, a Temető utcán haladva egyenesen a Szabó hegy lábánál jobbra. A kétes minőségű szerpentinen a volt Panoráma szálló mellett végig egyenesen haladva érhetjük el. Közben még a régi sípályánál balra a "terv út"-ra kanyarodva érhetjük el a Szent Vid kápolnát, vagy akár a Hörmann forrást is.

Gyalogosan

Gyalogosan hamarabb elérhető, ha toronyiránt megyünk, de ehhez mindenképp vigyünk magunkkal turistatérképet, vagy ismerőst aki jól ismeri a hegyet. A leggyorsabban a Királyvölgy felé, a 700 éves gesztenyefa törzse mellett haladva juthatunk fel. A lent látható Google maps-es térképen sajnos csak egy darabig van feltüntetve az útvonal. 

A városkút a Jurisics téren álló 1766-ban épített copf stílusú ivókút. Később klasszicista stílusban építették át. Mai képében négy irányban nyitott. Az 1970-es években a felújítás során került helyére a most is működő "csurgó"

Jelen poszt apropója azonban nem a műemlék kút történelmi értékeinek bemutatása, hanem a kút által megihletett dal. 

Mizsei Zoltán, hangművész, a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének kutatója, a Kreatív zenei kutatási program koordinátora "megzenésítette" a kőszegi Jurisics téren álló Városkutat.

Zene / Music: Goldfish - Soundtracks and Comebacks

Első kirándulóhelyes posztom a Szulejmán kilátóról írtam, most három, egymáshoz közel fekvő célpontot mutatok be. A három helyszín egy-másfél óra alatt bejárható, ha sietünk. 

Csónakázó tó

Forrás: Tó-part vendégház

A tó a város északi részén található, csendes, nyugodt park veszi körül. Fölé tornyosul a Kálvária hegy, de a kettő közt a Gyöngyös patakból mesterségesen leválasztott Malom-árok nevű csermely folyik. A Gyöngyös fő sodra pedig a tó másik felén. 3.3 hektáros területe nem csak a kirándulóknak, hanem a horgászoknak az egyik kedvenc kőszegi célpontja. Közvetlen mellette a Tó-part vendégház, fekszik, így egy romantikus séta helyett, akár egy hétvégét is eltölthetünk itt.

Kálvária templom

A templomra tökéletesen rá lehet látni a Jurisics térről, így a templomról is nagyon szép kilátás nyílik a városra. 1729-ben kezdték építeni, és a helyi legenda szerint a hívek a kezükben hordtak fel mintegy 70.000 darab téglát. A templomot az itt lakó remeték "működtették" egészen 1847-ig. A hegy lábától stációik kísérik utunkat. A stációfülke épületeket 1890-ben építették.

Trianoni kereszt

A keresztet 1936-ban építették, a Trianoni békediktátum mementójaként. Már 1932-ben megtervezték, és eredetileg a városban akarták felállítani, a török ostrom 400. évfordulójára. A helyszín egy régi kőfejtő felett helyezkedik el, ahonnan szép kilátás nyílik Ausztria felé. A hidegháború éveiben a szigorú határőrizet miatt nem volt látogatható (ahogy a hegység számos más rész sem). Ez idő tájt a katonák céltáblának használták, ma is láthatók a golyó lyuggatta nyomok. 1993-ban felújították. 

Megközelítés, és Koronaőrző bunker

A három hely közül csak a Csónakázó tavat tudjuk autóval megközelíteni. Gyalog a belvárosból 10-15 perces sétával juthatunk el idáig.

A Kálvária templom felé vezető út első stációját a tó felől a Malom árkot átívelő piciny hídon át, fel egy lépcsősoron, majd balra sétálva érhetjük el. A város felől pedig a Kálvária utca a legrövidebb út. Első stáció előtt kb 20 méterre található az bunker, ahol a Szent Koronát őrizték a II. Világháború utolsó időszakában. Autóval legfeljebb idáig tudunk eljutni. Ezután "hegymenet" jön, de 10-15 perc séta alatt fel lehet érni a templomig. Út közben a stációkat melletti padokon pihenhetünk.

A templom mögöt jobbra egy kis ösvényen enyhén lefelé vezet az út a trianoni kereszt felé.