Kőszegről már valószínűleg mindenki hallott, ha máshol nem a történelem órán. Sokan sokféleképp írtak már Kőszegről, olykor pontatlanul, és néha túlzóan. Abban viszont mindegyiknek igaza van, hogy ide látogatva az országban egyedülálló hangulattal találkozhat az ember. Bár nem lesz könnyű, de röviden megpróbálom leírni, miért érdemes ellátogatni Kőszegre, akár csak egy hétvégére is.
Történelem dióhéjban
A város az 1532-es török ostrom miatt került be a történelem könyvek lapjaira. Azonban történelme jóval korábbra nyúlik vissza. Egyes kutatók szerint már 802-ben Kőszeg ősi várát említi Nagy Károly krónikása Castellum Guntionis néven.
Ami bizonyos, hogy a kőszegi "felsővár" (a mai Óház kilátó helyén) már a tatárjárás idején létezett, mert IV.Bélának vissza kellett foglalnia az osztrák hercegtől. Ennek emlékét megörökítő oklevélben írták le először magyarul a nevét: castrum Kuszug - 1248-ban. Ezután a 13. század második felében kezdte meg a Kőszegi család az alsóvár (jelenleg: Jurisics vár) és a város építését.
Két kiemelkedő dátumot még meg kell említenem:
1328-at, mikor Károly Róbert királyi városi rangot, és egyéb kiváltságokat adományozott a városnak. A városfalak építése ezután kezdődött.
1648-ban pedig Szabad királyi városi rangot szerzett (Vas megyében egyedüliként). Ezt a rangot amellett, hogy szigorú feltételeknek is meg kellett felelnie, ki is kellett fizetnie a városnak. III. Ferdinánd a 30 éves háború finanszírozása érdekében minden lehetséges módon próbálta a kincstárat betömni. Ennek egyik módja az volt, hogy a Habsburg zálogon lévő Kőszeget vissza adta a Magyar koronának. Így módjában állt hűbérbirtokként eladnia egy gazdag főúrnak. Jelentkező több is volt, például Nádasdy Ferenc Gróf. Ez a város számára teljes kudarc lett volna, ugyanis addig megszerzett privilégiumait elveszíti, mezővárosi szintre degradálódik, és Polgársága kvázi jobbágy sorba süllyed.
Kőszeg polgárai azonban vállalták a kiváltás költségeit, ami 13 ezer liter bor és 25.000 rajnai aranyforint volt. Ez hozzávetőlegesen az akkori kőszegi éves költségvetés tízszerese volt. A rendkívüli összeget a város lakói fizették meg a borra kivetett különadóval.
Bariska István szavaival élve: Kőszeg a szabadság árát borral fizette meg.
Látnivalók
A mai belváros, ami gyakorlatilag a régi városfallal körbevett várost jelenti, megőrizte a középkori városszerkezetét. Az épületek többsége mégis barokk stílusban épült, melynek az az oka, hogy a 17-18. század során több tűzvészben elpusztult a házak többsége.
Érdekesség: az 1710-es tűzvész nem a véletlen műve, hanem Béri Balogh Ádám kuruc brigadéros gyújtatta fel a várost. Ezért a hőstettéért ma Kőszegen egy általános iskola viseli a nevét...
A városnézést érdemes a főtértől kezdeni. A régi városfal külső oldala mentén 18. században épült kétszintes polgári házak állnak. Az épületekben most éttermek, kávézók kapnak helyet. A legszebb látványt mégis a főtér fölé tornyosuló neogótikus stílusban a 19. század végén épült Jézus szíve templom nyújtja. Egy kis szűk utcán keresztül érjük el a Hősök tornyát. A tornyot 1932-ben építették, a török ostrom 400. évfordulójára, a középkori kaputorony helyére.
Ezen keresztül jutunk el a Jurisics térre, ami a régi piac tér volt. A téren minden háznak megvan a saját története, és érdekessége.
Kiemelkedik közülük a Városháza, mely az országban a legrégibb, a 14. századtól folyamatosan városházaként üzemel. Homlokzatára címerek és alakos képek vannak festve, köztük Jurisics Miklós bárói címere, illetve a III. Frigyes által 1446-ban adományozott kőszegi címer. Ezt a címert használja ma is a város, és a 19. század végén épült, régi Óház kilátó is ezt ábrázolta.
Itt állva épp rálátunk a város fölé magasodó Kálvária hegyen lévő templomra. Ez egyébként az egyik legközelebbi kiránduló célpont, 20-25 perces sétával érhető el, azonban autóval csak a hegy lábáig juthatunk.
Jobbra, közvetlenül a Hősök tornya mellett áll az ország egyetlen dupla árkádos épülete, a "lábas" ház. Az eredetileg bálházként üzemelő épületben most a városi levéltár található. A tér közepén áll a Mária szobor és a klasszicista stílusban épített városkút, mindkettőt a 18.században emelték.
Tovább sétálva a Lada-házat érdemes szemügyre venni, melyet Lada Györgyről, egykori városbíróról neveztek el. A barokk homlokzatán restaurálva látható Mátyás király oroszlános címere, mely akkor kerülhetett az épületre, mikor 1482-ben visszafoglalta a várost a Habsburgoktól. Néhány méterre tőle közvetlenül egymás mellett áll a Szent Imre, és Szent Jakab templom. Előbbi a 17. század, utóbbi a 15. század elején épült, barokk és gótikus stílusban.
Tovább sétálva észak felé jutunk a Jurisics vár bejáratához.Egy kőhídon érhetjük el a külső várat, ahol Jurisics Miklós szobra is áll. Egy újabb kőhídon át vezet az út a belső várba. 2011-13 között felújított várban múzeum működik, érdemes néhány órát rászánni.
A belvárost északon a Rajnis utcán keresztül tudjuk elhagyni. Innen jobbra fordulva visszajuthatunk a főtérre. Balra indulva pedig kívülről nézhetjük meg a várat és a város fal legnagyobb egybefüggően megmaradt részét a várárokkal, mely régen vizes árokként szolgált. Innen a várkör utcát követve újra eljuthatunk a főtérig. A belváros többi kis eldugott utcáját is érdemes megnézni, nincs olyan utca, ahol legalább 1-2 műemlék épület ne volna.
Szálláshelyek
Bár csak egy nagyobb szálláshely, az Írottkő Hotel található a városban, emellett számos hangulatos, családias panzió, vendégház és apartman várja a turistákat. Bárhol is szállunk meg, Kőszegen "nincs távolság". Amennyiben ide szeretnénk költözni, az eladó házak hirdetéseiben szinte mindben megtalálható a "főtértől néhány perce található" mondat. Ez nem csak egy ügyes marketing fogás, mert a főtértől kiindulva 10 perc alatt elérhetjük a város nagy részét.
Kirándulás
A várost patkó alakban körbefogja a Kőszegi-hegység, mely az Alpok legkeletibb nyúlványa. Nagy része már Ausztriához tartozik, de a város közelében is rengeteg helyre mehetünk. A fő tértől csupán 15 perces sétával eljuthatunk a Szulejmán kilátóig, melyről az egész város belátható. Érdekessége a helynek, hogy a legenda szerint Szulejmán Szultán innen figyelte a város ostromát. A hegyet a mai napig Szultán dombként emlegetik a kőszegiek.
A kőszegi csónakázó tó a Kálvária hegy lábánál található, idilli környezetben. Aki nagyobb túrára is vállalkozik, azoknak érdemes a Hétforrást, vagy a régi felsővár helyén épített Óház kilátót, vagy épp a "Stájer házakat" is meglátogatniuk. A városból indulva, gyalog néhány óra alatt elérhetők, de autóval a Szabó hegyen található Kincs pihenőig is eljuthatunk. Innen már csak mintegy 30-60 percre vannak a kirándulóhelyek.
Aki a Dunántúl legmagasabb pontján lévő Írottkőhöz szeretne menni, annak érdemes Velem felé közelíteni, ahol a Hörmann forrásig juthatunk autóval. Onnan egy órán belül elérhetjük az osztrák-magyar határon fekvő kilátót. Amennyiben ezt választjuk, érdemes egy kis kitérőt tenni, és megnézni a cáki pincesort. A határ túloldalán a Lékai várat érdemes felkeresni, mely csak néhány kilométerre található Kőszegtől.
Végül
E rövid összefoglaló csak ízelítő, abból amit Kőszegen lehet találni. Később részletesebb posztokban fogom ismertetni mindenkivel, a kis város minden érdekes mozzanatát.